A Magyar Természettudományi Múzeumban lakik - átmenetileg - Gyima (Gyima a Dimitrij becézett formája), a mamutbébi múmia. Őt 1977-ben találtak meg Oroszországban, pontosabban Szibériában. A vélhetően 6-7 hónapos mamutbébi a tudósok feltételezése szerint véletlenül belecsúszott egy mély, folyós iszappal teli árokba és megfulladt.

A kissé lesoványodott mamutborjút a Jégkorszak című kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők november 17-ig.

Gyerekeknek és felnőtteknek is igazi paradicsom a kiállítás. A látogatók megtudhatják, mi a klímaváltozás, mennyiben játszik ebben szerepet az emberi tevékenység, interaktív, multimédiás eszközökkel is segítve a tájékoztatást.

Itt tudtam meg azt is, hogy jelenleg is jégkorszakban élünk, mégha ez a nyári kánikulában nem is tudatosodik bennünk. Igaz, ez a szakasz már a felmelegedési, a magam részéről szerencsés, hogy a végét - párezer év múlva - már nem érem meg.

A nagyon szépen rendezett kiállítás díszletei többnyire hihetetlen méretekkel rendelkező csontvázak, élethűen rekonstruált állatok - kardfogú tigris, barlangi hiéna, gyapjas orrszarvú, - és alkatrészeik (fogak, karmok, csontok és szőrök). Találunk itt óriásszarvast, barlangi medvét, a csontok között fellelhető a barlangi oroszlán koponyája, gyapjas orrszarvú koponyája, és élőben rengeteg látogató.

Fotós szemmel ennek a kavalkádnak a megörökítése nem kis feladat, főleg azért, mivel a fényeket nélkülözni kell. Vakuzni múzeumban nem illik, marad a rekesz és az ISO plafon. Állványt sem vittünk, így is elég feltünő volt a gépünk a sok gyufásdoboz között.

A kiállítást ajánlani tudom kicsiknek és nagyoknak, főleg, ha egy kicsit bele is tudjuk élni magunkat a kiállított korba. A tárlat az elmúlt 150 ezer év történetét mutatja be.

Mint a Jégkorszak c. filmben. Kis ormányosok tobzódnak a sárban, és rikoltoznak "ki fogunk pusztulni, ki fogunk pusztulni!" és akkor anyu odamegy, és "Édesem, mássz már ki az iszapból, és indúlj apád után!"

Hát ez nem jött össze - a feltételezések szerint Gyimának!